A szerzetes ellátogat a mesteréhez, és így szól:
„Itt vagyok, anélkül, hogy magammal cipelnék bármit is.”
A tanító így felelt: „Akkor tedd le.”
A szerzetes így felelt: „Ha nem cipelek semmit sem, akkor mit tegyek le?”
A szerzetes azonban nem értette, ezért dühös lett.
Végül a tanító így szólt: „Akkor kérlek, vidd haza magaddal.”
(via Miskin)
Egy szerzetes így szólt Dzsósúhoz:
– Most léptem be a kolostorba, kérlek taníts engem!
– Megetted már a rizskásádat? – kérdezte Dzsósú.
– Igen, meg – felelte a szerzetes.
– Akkor a legjobb, ha elmosod a tálat – mondta neki Dzsósú.
Ezzel a szerzetes elnyerte a világosságot.
***
Mumon hozzáfűzése: Mikor kinyitja a száját, Dzsósú kimutatja epéjét. Kimutatja szívét és máját. De érdekelne, vajon ez a szerzetes hallott-e valóban az igazságról? Remélem, hogy nem tévesztette össze a harangot a korsóval.
Mumon verse:
Törekvésed a pontos értelmezésre
Gátolja megérkezésed.
Tudhatnád, hogy a láng is tűz!
Túl régen megfőtt már rizsed.
(Nincs Kapu kóangyűjtemény, 7. története)
(Dobosy Antal fordítása és kommentárja. Megjelent: A Tan Kapuja Buddhista Egyház Tájékoztatójában 16. szám 2002. nyár)
